Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Húsvéti szokások

2010.04.03

HÚSVÉTI SZOKÁSOK itthon és a nagyvilágban

 

A keresztény világban mindenütt megünneplik a húsvétot, de nem egyformán. Van, ahol a vallásos rituáléhoz pogány szokások is társulnak, és Krisztus feltámadása mellett egyúttal a tavasz beköszöntét is ünneplik, a természet megújulását. A böjt vége után pedig jöhet a húsvéti lakoma!

 

A húsvéti locsolkodás világi szokás. Régebben húsvét hétfőn faluhelyen a kútból húzott vízzel locsolták meg a lányokat, vagy nemes egyszerűséggel egy patakba vetették. A fiúk ezután tojást és szalonnát, vagy festett tojást kaptak, ez utóbbival a lány még az érzelmeit is ki tudta fejezni.

Sajnos ezek a szokások a nagyvárosokban kezdenek elhalni.

Észak- és nyugat-magyarország egyes falvaiban locsolás helyett a vesszőzés dívik.

Mindkét szokás az ősi termékenységvarázsló rítusokból ered.

 

Ma a fiúk illatos vízzel locsolnak, verset mondanak. A lányok köszönetképpen még ma is ajándékot adnak, de ma már a festett tojást sok helyen felváltotta a csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura. Sokszor aprópénz is jár a locsolkodónak.

 

Húsvéti szokások a nagyvilágban

 

Amerikai Egyesült Államok

A kisebb gyerekeknek a lányok eldugják a tojást, míg a nagyobbak egy kosárba kapják az ajándékot. A lakást feldíszítik színes tojásokkal. Itt nem szokás locsolkodni, de mind a fiúk, mind a lányok kapnak ajándékot. Állandó szimbólum náluk a kereszt, amely minden évben megjelenik.

 

Ausztrália

Bár a nyúl ma már beépült a keresztény húsvét ünnepébe, az ausztrálok nem igazán találják nemzetükhöz illőnek. Ausztráliában ugyanis a nyuszik hatalmas gazdasági problémát jelentenek, és a legtöbb államban hivatalosan nem is tarthatók. Csak a bűvészek és az oktatási intézmények rendelkeznek nyúllal, de nekik is rengeteg időbe telik, míg az ehhez szükséges engedélyeket megkapják. Az elmúlt években az erszényes nyúl, ez az őshonos ausztrál állat vette át a házinyúl szerepét a húsvét szimbolikájában. Egy közös tulajdonságuk biztosan van: a hosszú fül!

 

Bulgária

A tojásokat változatos színűre festik, majd páratlan számú tojással veszik körbe a különleges húsvéti kenyeret. Itt az ételáldáshoz a pap viszi a templomba a csomagot, majd áldás után az emberek a barátaiknak ajándékozzák őket, hogy szerencsések legyenek. A tojásokat az éjféli mise után és a következő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához csapva bontanak fel, majd ezt eszik meg először a böjt befejezése után. Az utolsó éppen maradt tojás a hiedelem szerint szerencsés évet hoz.

 

Ciprus

Nagypénteken már készen vannak a festett tojások és indul a körmenet.

Elkészítik a „Flaounes” elnevezésű húsvéti süteményeket, amelyek sajttal, mazsolával töltött kalácsféleségek. Szombat éjszaka feldíszített fáklyákkal vonulnak az utcákra a ciprusiak. Vasárnap pedig bárányt sütnek a szabadban.

Finnország

Északon csendesen ünneplik a húsvétot, ott a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken gyászruhába öltöznek, nem szabad tüzet gyújtani, és nem lehet érintkezni se az ismerősökkel, se másokkal. A böjtöt is szigorúan betartják, enni csak naplemente után szabad.

 

Franciaország

A sonka-tojás-torma triumvirátusát nem ismerik, ott ilyenkor a gyenge bárányhús majdnem egyeduralkodó. Hozzá a tavasz zöldségeit, spárgát, articsókát, zsenge karottát fogyasztanak, amit könnyű vörösborral öblítenek le.

 

Húsvét-szigetek…

A hiedelemmel ellentétben, a legkevésbé talán a Húsvét-szigeteken ünneplik meg a húsvétot. A szigeteket ugyanis pogányok lakják, számukra ez az ünnep nem jelent többet egy péntekkel is megtoldott hétvégénél. Ezt is azért „kapják meg”, mert a szigetek a katolikus Chiléhez tartoznak. A Húsvét-szigeteknek annyi közük van e keresztény ünnephez, hogy 1722-ben, épp húsvétvasárnapján fedezte fel egy arra járó holland felfedezőhajó élén Roggeveen admirális.

 

Kolumbia

A Húsvétot vasárnap, a feltámadás napján ünneplik. Mindenki részt vesz a szentmisén, amelyre a lányok fehérbe öltöznek. A főterek fáit füzérrel díszítik, a feltámadt Jézusról körmenetben emlékeznek meg.

A húsvéti asztalról nem hiányozhatnak a kukoricából készült ételek, a banánlevélbe töltött húsos zöldségek, a szószos fogások, valamint a kukoricából, rizsből erjesztett különleges italok: a „chicha” és a „guarrús”.

 

Lengyelország

Az ételáldáshoz itt nem kendőbe kötött tányérban, hanem kosárban viszik a hívek a templomba az előkészített ünnepi ételeket. A kosár tartalma is sem egyezik meg teljesen a magyarországi hagyományokkal: van benne piros tojás, kenyér, torta, só, papír, fehér kolbászkák és marcipán. A vasárnapi családi reggeli ugyanolyan fontos, mint a karácsonyi vacsora. Mielőtt nekilátnának az evésnek, mindenki jó szerencsét és boldogságot kíván a többieknek, és a húsvéti tojás egynegyedét odaadják egymásnak.

 

Németország:

Ilyenkor a távol élő családtagok egy helyen, a szülőknél vagy nagyszülőknél gyűlnek össze. A háziasszonyok és a gyerekek mindenütt feldíszítik a lakást. A vázába ágakat, barkát dugnak, amit kifúrt és színesre festett tojásokkal díszítenek. Zöldcsütörtökön parajt, sóskát, zöld spárgát esznek, míg nagypénteken – ami munkaszüneti nap – reggel mézet fogyasztanak, ebédre lencse, este hal kerül az asztalra. Szombaton tészta a főfogás, az igazi ünnepi étkezést a vasárnapi ebéd jelenti. Tormás sonka, kolbász, csülök és kemény tojás a böjtös hét utáni első menü. Az elmaradhatatlan sör mellett ilyenkor a tojáslikőr is bőven fogy.

Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket. A gyermekek húsvétkor a kertekben elrejtett húsvéti tojások és sütemények után kutatnak, amiben a felnőttek is szívest-örömest segítenek nekik. Szokás még húsvéti máglyát rakni, melyen a karácsonyfákat égetik el, így búcsúzva a téltől, és köszöntve a tavaszt.

 

Málta

A keresztény vallást Szent Pál hagyományozta a szigetre, aki i. sz. 60-ben Málta partjainál hajótörést szenvedett. Nagypénteken a szokásos díszeket letakarják templomokban és mindent vörös drapériával borítanak be, majd következik a gyászos körmenet.

Szombaton este harangok törik meg a szomorú csendet és a feltámadás öröme lepi el az utcákat. Díszek, fények, tűzi játékok, vidám felvonulások következnek. Vasárnap reggel a feltámadt Krisztus szobrával indulnak el az örvendező körmenetek. Húsvét vasárnapja itt tradicionális családi ünnep, bőséges ebéddel. A gyerekek a tojás mellé figollát, azaz cukormázas mandulás kalácsból készített édességet kapnak.

 

Mexikó

Mexikóban a húsvétot több mint két hétig ünneplik, Semana Santa-tól Pascua-ig. Semana Santa azt jelenti Szent Hét. Ekkor Jézus életének utolsó napjaira emlékeznek meg. Pascua azt a hetet jelenti, ami húsvét vasárnapjától a következő szombatig tart. Akkor Krisztus feltámadását ünneplik. Mexikóban ezekben a hetekben sokan utazásra adják a fejüket, és sok városban passiójátékot rendeznek, amiben a színészek olyan öltözékben lépnek fel, amilyet kétezer évvel ezelőtt, Jézus idejében viselhettek.

 

Olaszország – Szicília

Húsvétkor a tojás körül forog a világ, és csokoládén kívül marcipánból, cukorból is gyártják, a gyerekek legnagyobb örömére. Főtt tojást a szombati vacsorán esznek, de nem füstölt sonkával, mint mi, hanem egy speciális, csak ekkor fogyasztott szalámi, a Corallina mellé tálalják fel. Az ünnep elmaradhatatlan süteménye Itáliában a panettone, amit ugyanúgy esznek karácsonykor is, húsvétkor is, mint mi a beiglit. A kuglófszerű süteményt százféle változatban készítik az egyszerű mazsolástól a cukor- vagy csokoládémázason, a marcipánoson át a habos-cukorgyöngyös változatig. Ami az italokat illeti, Olaszországban húsvétkor tojáslikőrből fogy a legtöbb.

Az olaszok húsvéti süteményei, a történelmi hagyományoknak megfelelően, lisztből, tojásból, cukorból és olíva olajból készülnek. Hogy a gyerekek számára kívánatossá tegyék a tésztát galamb, baba, lovacska, nyúl és harang formára sütik. Belsejükbe igen gyakran ajándékot is rejtenek. Hasonló meglepetésekkel töltik meg a nagy, díszes csokoládékat is.

Szicíliában – a kisvárosokban a fiatalok Jézus és tizenkét apostolának szobrát hordozzák körbe a településen. Húsvét vasárnap délben a templom előtt eljátsszák a feltámadási jelenetet. Az előadás fénypontja az, amikor Mária gyászában lefátyolozva megjelenik, majd amikor az apostolok elmondják neki, hogy fia feltámadt, ledobja magáról a fátylat. Így találkozik újra Krisztussal.

 

Spanyolország

Hangos jókedvvel feledtetik a Semana Santa, a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt.

Aragóniában viszont a világon egyedülálló szokás dívik: a nagypénteki dobolás.

A Semana Santa Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára.

Sevillában ősi hagyomány, hogy a különféle cofradíasok, vallásos egyesülések tagjai, akik általában egy-egy városrészben egymás közelében élnek, a rájuk jellemző színű, szabású öltözékben vesznek részt a húsvéti körmenetben.

A cofradías-tagok is lépést tartanak a korral. A Jaén városban élők például az interneten tájékoztatják egymást, hogy az idei nagyhéten hol és milyen színű öltözékben találkoznak majd.

 

Svédország

Nagycsütörtökön boszorkánynak öltözött kislányok járják végig a házakat. Ajándékba tojást visznek, cserébe csokoládét kapnak. Szombaton az asztalt kék-sárgába, a svéd nemzeti színekbe öltöztetik, a vázába gallyakat dugnak, amit kék-sárga tollpihékkel díszítenek el. Vasárnap reggelire tömör, kuglóftésztából készült édes cipócskát sütnek, amit marcipánnal töltenek meg. Vacsorára ugyanaz az étel dukál, mint karácsonykor:
Jansson megkísértése, azaz sózott heringgel és hagymával rakott burgonya, amit tejszínnel öntenek le, úgy sütik meg.

Jellegzetes svéd húsvéti jelkép az élénk színű húsvéti virgács, amit nyírfagallyakkal és tollakkal díszítenek.

 

Wales

Régen nagypénteken (wales-i neve Y Grolith) állítólag minden tevékenységet felfüggesztenek, az utcákon alig lehet embereket, lovasokat látni. Az emberek mezítláb mennek el a templomba, mert így nem zavarják meg a földet, amely Krisztus szent testét befogadta. Sokáig szokás volt Jézus fekvőhelyének elkészítése is. A folyóparton nádat gyűjtöttek, majd a gyerekek emberi alakot szőttek belőle. A szövött Krisztust aztán egy fakeresztre fektették és egy csendes mezőre vagy legelőre vitték, hogy békében nyugodhasson.