Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Betlehemes - 2

2008.11.27

Betlehemes

Angyal1: ( kopog, majd bejön) Szerencsés jó estét Istentől kívánok, tisztelt házigazdák! Kinn van egy pár társam egy gyönyörű szép betlehemmel, szabad-e bejönnünk? /orgona szóló-betlehemes kazettáról /

I. szín

Gábriel: Üdvözlégy Mária! Az Úr van te veled! (Mária meglepődik) Ne félj Mária! Kegyelmet találtál Istennél, fiút fogsz szülni, akit Jézusnak nevezel majd.

Mária: Íme az Úr szolgálólánya vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.

(Gábriel el, Mária imádkozik)

Narrátor: Azokban a napokban történt, hogy Augustus császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. Ez az első összeírás Quirinius, Szíria helytartója alatt volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje.

II. szín

Király: Parancsolom szolgám, nézd meg sietséggel ki s miféle ember mer kopogni királyi ajtómon ily bátor szívvel.

Szolga: (kihúzza magát, s megy ajtót nyitni) Ki s miféle vagy, s honnan jöttél? Erre nekem tüstént feleletet tegyél!

József: Tiberius császár birodalmából jöttem, S ha ezen éjjel szállást adnál nekem, bizony mondom neked, el sem mennék innen.

Szolga: Várj kissé barátom, jelentést teszek a királynak. (bemegy, sugdolódzik, kijön, s int a kezével)

József: Felséges királyom, fogadj be házadba, mert szállást nem kaptunk az egész városodban.

Király: Édes jóbarátom-kedves jóbarátom. Bár itt vagy mégis kényszerű belátnom, hogy királyi vendégeim, kik nálam vannak megszólnak, ha téged befogadlak. Menj hát palotámból saját utadra!

József: Jól van, kedvesem, hát akkor menjünk talán egy istállóban majd szállást nyerünk, s ott békességben megpihenünk.

III. szín

(Két pásztor horkol a mezőben)

/Csorda pásztorok/

Kis pásztor: Hallod, öregapám, az angyalok énekelnek. Új királyunk született az éjjel.

Nagy pásztor: Ne hidd, fiam, csak a fülemüle csunyogatott az imént.

K.p.: Ugyan, öregapám, ez bizony angyali jelenés volt. Menjünk ízibe Betlehembe a királyhoz.

N.p.: No, nem bánom. Legyen egyszer gyereknap is. Menjünk fiam! ... No, de hol a botom?

K.p.: Mögötte.

N.p.: Dehogy öttem meg.

(mennek)

K.p.: Nézze, Józsi bácsi, ott megyen egy csillag az égen!

N.p.: Nem látom én azt már fiam... No de mégis...micsoda ragyogás, talán utat mutat. Menjünk mögötte.

IV. szín

(Mária középen áll, mellette József, előttük jászol)

N.p.: Gyönyörű szép jó estét kívánok! Engedtessék meg, hogy ide beballagok s kis Jézuskámnak ajándékot adok.

Mária: Isten hozott pásztorok! Jöjjetek be!

N.p.: Jézuskám! (letérdel) Én a legöregebb pásztor vagyok, ki a juhok után csak cammogok. Nem hozhattam egyebet, csak egy darab ... sajtot. Azt is vedd jó szívvel.

K.p.: Én édes kis Jézuskám! Én vagyok a legifjabb pásztor, ki a juhok után szaladgál. Nem hozhattam mást, csak egy bárányt. Azt is vedd jó szívvel...

Mária: Drága pásztorok, nagyon köszönöm nektek e gyönyörű ajándékokat, de most már későre jár s gyermekem aludna már.