Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A levelek - A fa törzse - Miért hullanak le a levelek?

2012.09.07

A levelek

A növények levelében lejátszódó cukortermelő folyamatokhoz fény szükséges, ez a folyamat a fotoszintézis. A folyamat során a fényenergia kémiai energiává alakul. A folyamat kulcsa a klorofill, a fáknál ez általában csak a levelekben található. 

A lombozat oldalról nézve összevisszának tűnhet, de a fa így képezi a legnagyobb felületet. Fény hiányában a levelek "működésképtelenné" válnak, és azok, amelyek erősen árnyékolt helyen fejlődnek, végül lehullanak. A fotoszintézishez szükséges szén-dioxidot a gázcserenyílásokon veszi fel a növény, és a folyamat során keletkező oxigént is itt adja le.

A fa törzse

A létrejött szerves anyagok a levél erezetében szállítódnak a felhasználás területére. A kész tápanyagok a fák háncsrészében szállítódnak tovább a raktározás helyére, valamint a felhasználás területeire. A fatörzs összetett szerveződésű cső és – támasztórendszer. Legfontosabb része a kambium, mert ebből alakul ki a cukrokat szállító háncsrész és a vizet és ásványi anyagokat továbbító farész, a szijács.

A fák legkülső részét a kéreg képezi, ez védi a különböző mechanikai behatásoktól, kórokozóktól és védelmet nyújt az erdőtüzek során is. Egyes fák, mint például a fenyők is, különböző anyagokat termelnek, amik védik a fát az élősködőktől, a nap és a szél rongáló hatásaitól. A fatörzs megtámasztásában a megfásodott szijács játszik fontos szerepet, ezt a részét a fának gesztnek hívjuk.

Hány éves a fa?

Vajon hogyan állapíthatjuk meg egy fáról, hogy mennyi idős is valójában? A legegyszerűbb módja, hogy egy kivágott fának megszámláljuk az évgyűrűit; ahány évgyűrűt találunk, annyi éves a fa. Persze nem vághatunk ki egy fát azért, hogy megtudjuk milyen idős is valójában! Van más módszer is erre. Elég pontosan megbecsülhetjük a korát, ha úgy másfél méter magasban megmérjük a kerületét. A fák kerülete évente átlagosan 2.5 centimétert nő, a sűrűbb erdőkben növő fák évenkénti gyarapodása ennek csak a fele.

Miért hullanak le a levelek?

Ahogy a nappalok rövidülnek és beköszönt az ősz, a lombhullató fák tömegesen hullatni kezdik leveleiket. A színesedő erdők sokakat kirándulásra ösztönöznek, kihasználjuk azokat a heteket, amikor még nem hullottak le a levelek.

De miért is hullanak le? Ősszel, ahogy egyre kevesebb a napfény, az új klorofill hiányában a régi lebomlik, és a levelek fokozatosan elvesztik zöld színüket. Ahogy a klorofill elbomlik, kezdenek előtűnni a sárga és narancsszínű színanyagok, melyeket a klorofill korábban eltakart. Az egyre hidegebb éjszakákkal a vörös és bíborszínek is megjelennek, amik a levelekben lejátszódó cukrokkal kapcsolatos kémiai reakciók során keletkeznek. Az őszi lombhullás alapvető értelme a nedvesség megőrzése, mivel a levelek nagy mennyiségű vizet párologtatnak el. Télen a nedvesség felvételét a fagyott talaj gátolja, ezért van szükség az őszi időszakban a tartalékolt vízre. Ha a fák megtartanák a lombozatukat, akkor a téli időszakra teljesen kiszáradnának.

De honnan tudják a fák, hogy mikor kell lehullajtani a leveleiket? A nappalok rövidülésével és a hőmérséklet csökkenésével a fák fokozatosan válnak meg lombozatuktól. A tipikus lombos fák ilyenkor speciális parasejtréteget képeznek a levél-nyél és az ág körül, így elszigetelik a levelet a fa nedvkeringésétől. A levél lassan elhal, és ezért lehullik a fáról. Ezután az apró sebet újabb réteg parasejt zárja le, ami megvédi a fát a nedvességvesztéstől és a fertőzésektől.