Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan lesz a magból fa? -Meddig élnek a fák - A fák gyökerei -

2012.09.07

HOGYAN LESZ A MAGBÓL FA?

Amikor erdei kirándulásotok alkalmával felfedeztétek a vadalma, vadkörte gyümölcsét, tapasztalhattátok, hogy elég kicsi, és nem is túl zamatos. Hosszú-hosszú idő kellett, hogy az ember fáradságos munkával mindig jobb tulajdonságokkal rendelkező, nemesebb növényeket szaporítson.

A gyümölcsfákat általában magról szaporítják a faiskolákban. A magból kikelt pici fa kis, vékony vesszőre hasonlít, magonc a neve. A második évben egyre erősebb lesz, de még nem ágazik el, ez a suháng. A következő évben ágakat növeszt, csemete lesz belőle. A suhángot vagy csemetét oltják a nemes fajták hajtásával, rügyével.

Ugye, most már érted, miért neveznek a felnőttek gyakran téged is kedvesen, humorosan csemetének. A fa gyökerei a föld alatt ugyanúgy fejlődnek növekednek, mint a fa lombkoronája. A levelek, virágok, termések, a gallyakon, vesszőkön helyezkednek el. A törzs is évről-évre vastagszik.

                                   az ág legalább három éves

lombkorona_             a gally két éves

                                    a vessző egy éves

 

törzs                           a fa legvastagabb része, táplálékot szállít, tartja a lombokat

 

gyökérzet                   rögzíti a növényt a talajhoz táplálékfelvétel 

Meddig élnek a fák?

A gyümölcsfák életkora a legváltozóbb és egyben legrövidebb: a cseresznyefa általában hatvan évig, az almafa úgy harminc évig él. A nyírfa akár egy évszázadot is megél, a nyárfa kétszáz évet, a diófa körülbelül háromszáz évig bírja. Mint említettük, a legtovább egyes tűlevelűek élnek: a jegenyefenyő, a cédrusfa, a lucfenyő és az erdei fenyő. Ne feledkezzünk meg a tiszafáról, ami sok kultúrában szent fa, és némely példány akár 9000 évig is ékesíti környezetét. A tiszafa növekedése hosszú élete ellenére nagyon lassú, előfordul, hogy egy-egy fa tizenöt évenként csupán 2,5 cm-t nő.

A fák életkorát a törzs szerkezetéből, a törzset elvágva látható koncentrikus körökből, az évgyűrűkből lehet megállapítani; a törzs vastagsága is sokat elárul a fa koráról.

Hogyan élnek a fák?

 

 A zöld növények – köztük a fák is – tápanyagaikat egyszerű vegyületekből: vízből és szén-dioxidból állítják elő. A víz a gyökereken keresztül, a szén-dioxid a gázcserenyílásokon keresztül jut a növény szervezetébe.

A fák gyökerei

A lombos fáknak, ahhoz, hogy a nagy tömegű lombozatot és a törzset képesek legyenek megtartani, fejlett gyökérrendszerrel kell rendelkezniük. Egyetlen főgyökeret fejlesztenek, melyekből kisebb oldalgyökerek nőnek és ezek végén gyökérszőrök találhatók.

A főgyökér többé-kevésbé egyenes és a növény méreteihez képest elég mélyre hatol. A tölgyfa gyökere akár 30 méter mélyre is lenyúlhat. Sok fának azonban sekély, szétterülő gyökérzete van. A homlokfenyő és a juhar a talaj legfelső hatvan centiméterét hálózza be. Ezeket a fákat dönti a legkönnyebben a szél, és a szárazságot is nehezebben viselik, mint a mélyebben gyökerező fák. A felszínközeli gyökérzetnek megvan a maga előnye, ugyanis a talaj legfelső rétegéből szívja fel a vizet, száraz vidékeken a kevés eső ritkán hatol néhány centiméternél mélyebbre a talajba.  

Amikor a kertünkben vagy a környezetünkben látunk egy fát, gondoljuk végig, mit tudunk róluk, mit tehetünk értük és ők cserébe, mit tesznek értünk. Földünkből csak egy van!